- 1956
- 1960
- 1976
- 1980
- 2000
- 2015
„A gépparkot 2-3 db háború előtti 20-22 lóerős Hofher traktor képviselte, a munkagéppark 1-2 cséplőgépből és fogatos talajművelő eszközökből állt. Az utóbbiak igénybevételéhez csupán 15 pár ló állt rendelkezésre.”
„A falu alsó határában lévő szántóföldeket 1952 végén a Hildpusztai Állami Gazdasághoz csatolták. Az új gazdaság megmaradt földterülete 2500 kh volt, melyből a szőlőterület 536 kh-t tett ki.”
„A község lakóinak gazdálkodásához a szántóföldi növények mellett a szőlő termesztése is szorosan kötődik. A község karakterisztikus arculata, a magaspart oldalán húzódó pincesorok évszázadok óta utalnak e tényre. A szőlő honosítására a magasan fekvő, hátsági, homokos talaj kínált lehetőséget, amit a helyi lakosok az első adandó alkalommal ki is használtak. A szekszárdi apátság nemes jobbágyairól készült feljegyzések, a török kincstári defterek adatai még nem utalnak szőlőtermesztésre. Az ozmán hódoltságot követő folytonos vándorlás sem tette lehetővé, hogy az ideiglenesen letelepedő rác és tót lakosok szőlőt telepítsenek. Ők különben is távol a magaslattól építették házaikat. A korabeli okiratok csak Sükösdöt, Csanádot és Kákonyt említik olyan helységként, melyben szőlőt művelnek.” „A szőlőtelepítés kezdeti lépéseiről Bél Mátyás, a 18. század elején alkotó történész is megemlékezik: „ Nádudvar,…. sík , de mélyen fekvő helyen van, mely délről azonban egy kicsit magasabb, itt szőlőt ültetnek a lakosok.”
„A szőlőtőkén végzett munkák tavasszal a metszéssel kezdődnek. A metszés minősége meghatározó. Befolyásolja a termés mennyiségét, a tőke élettartamát. A termő – és meddőcsapok arányának rögtönzött megállapítása nagy szakértelmet kíván. Férfiak és nők egyaránt elsajátíthatják a munkaműveletet. A metszéshez régen kést vettek igénybe, a 20. sz. elejétől metszőollót használnak. Nagyüzemben a vastag vesszők elvágása megkülönböztetett fizikai megterhelést jelentett a szőlőmunkások számára. Részükre gépi meghajtást kísérleteztek ki. Metszéskor távolítják el a tőke korhadt, felesleges részeit. Ehhez a munkafolyamathoz szőlőbaltára van szükség. „Metszés után megindul a hajtások fejlődése. Amikor a hajtások elérik a 40-50 cm hosszúságot, a szerteágazást kötözéssel akadályozzák meg. Kötözéshez az évek folyamán többféle anyagot használtak. Kezdetben rozsszalmával, később sással, majd raffiával kötötték össze a hajtásokat.
„A talajmunkák ősszel a betakarítással kezdődnek, mely az esetleges zord, téli időjárás fagykárait hiúsítja meg. Tavasszal nyitással kezdődik a szőlőgondozás.” „A gondos művelés eredménye szüretkor mutatkozik meg. A termés mennyiségét és minőségét természetesen időjárási tényezők / fagy jég, aszály / is befolyásolhatják, a megállapítás csak szokványos évekre vonatkozik.”
„A hordókba öntött must lassan érlelődik, forrás után a bor letisztul. A legideálisabb borfejtési időszak a tél. A bor tárolásához kijelölt hordókat a gazda kimossa, a vizet kicsepegteti belőlük és néhány napig szárítja. Az igényesebbek a dongákat diófapáccal, az abroncsokat olaj vagy zománcfestékkel festik be. A hordókat feltöltés előtt kénezik. Újabban por- vagy folyékonyként is tesznek a bora. Feltöltés után a hordó nyílását gyékénnyel borított dugókkal zárják. Türelmes borászok legalább egy hónapig nem nyúlnak a dugóhoz, mert a kénes bor fejfájást okozhat. Azok a gazdák, akiknek melegebb pincéjük van, többször fejtenek, hogy a borbetegségeket /barnatörés, savanyodás/ elkerüljék.”
„A minőségi borok a szakértő gazdák büszkeségei közé tartoznak. A hordókból héberrel szívják ki, mely régen lopótökből készült, ma pedig üvegből vagy műanyagból állítják elő. A borok napi mértékletes fogyasztás mellett a vendéglátást, a családi rendezvények /lakodalom, keresztelő, disznótor/ borellátását szolgálják.”